Bouvard és Pécuchet

Blurb

A Bouvard és Pécuchet Gustave Flaubert utolsó, befejezetlen regénye. A kritikusok kezdetben tanácstalanok voltak a könyv jelentőségével kapcsolatban, és a korabeli közönség sem volt elragadtatva tőle, de később Rémy de Gorumont hatására ezt a regényt tekintették az író valódi remekművének.
Flaubert 18 éven keresztül dolgozott rajta, és csak a halála után, 1881-ben adták ki könyv alakban. A történet két párizsi írnokról szól, akik vidékre költözve különböző tudományokkal kezdenek el foglalkozni: fejezetről fejezetre belevágnak valamilyen szakterület tanulmányozásába, majd elbuknak. A könyv egyszerre enciklopédia, illetve a 19. század végére ismertté vált tudományos eredményeket felvonultató, és az emberi butaságot kigúnyoló regény. Vannak, akik egyenesen a 20. századi nouveau roman, a francia új regény előfutárának tartják.
A kortárs Guy de Maupassant szerint amit Flaubert a Szent Antal megkísértésében valósított meg a vallásokkal és a filozófiával kapcsolatban, azt teszi a Bouvard és Pécuchet-ben a modern tudással. A könyv a szellem története, igazi szereplői a különféle rendszerek; az emberek csak eszmék szócsövei.